Nem boldogabb-e az a nemzet bibliai értelemben, amelynek nemzeti és kulturális szimbóluma is a kereszt? Nem az a mondás, hogy „menjetek és tegyetek tanítványommá minden népet”?
Lassan a finiséhez érkezik a Citadella megújítása. A sajtóbejáráson az is kiderült, miért döntöttek a Szabadság-szobor megtartása mellett, amelynek a talapzatába egy óriás kereszt került.
Amint felkerült a kereszt a Szabadság-szobor talapzatára, zavar támadt a baloldalon.
Iványi Gábor a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség vezetője és Beer Miklós nyugalmazott püspök a Klubrádiónak adott interjút.
Zárt erődből nyitott, zöld közpark lesz a Gellért-hegy csúcsán.
„Főpolgármester úr, Ön számára fontos a büszkeség, de úgy tűnik, ez csak abban az értelemben érvényes, ahogy Ön gondolja” – fogalmazott a Fidesz fővárosi frakcióvezetője.
A Szent Gellért-szobor alá a következő felirat került: „Ez a város nem az a város!”
Jól megmutatkozik megint Orbán kétszínűsége és álszentsége.
Az augusztusi hőségben a Nemzeti Hauszmann Program borzolta fel a budapesti kedélyeket, mikor kiderült, hogy egy helyreállítási munkálat során 2026-ig kereszt kerülhet a Citadella elé.
Iránymutatás mind a betolakodóknak, mind a magyar lakosság gyökérvesztett részének.
Lényegében azt az üres talapzatot védik most a keresztet ellenzők, amely egy templomromboló diktatúra monomániás monumentalizmusának valóban „méltó” emléke. Maljusin Mihály írása.
Meggyőződésem, hogy ezzel az írásoddal egyáltalán nem járultál hozzá sem a helyes megoldás megtalálásához sem az oly annyira áhított béke megteremtéséhez. Kocsis Fülöp válasza a keresztellenes jezsuitának.
Nem kell elfogadnunk, hogy egy szobor, amely a szabadságot jelképezi, a maga nő-alakjával és pálmaágával, immár a kereszténység mementójává válik.
Ebben az országban még az ateista is keresztény. Jó helyen lesz az a kereszt a Gellérthegyen! Ungváry Zsolt írása.
A kínai elnök látogatása fölkavarta az indulatokat.
A szakértő szerint Budapesten belül vannak olyan zónák, ahol a sűrűséget növelni kellene, akár magassággal is.
